Pszichológia, internet

Pszichológia és internet-jövő

A PSZICHOLÓGIA AZ INTERNETEN

BEVEZETÉS
Az Internet egyre inkább a hétköznapok részévé válik, és a pszichológia számára is új kihívást jelent. Már a kilencvenes években megjelentek az USA-ban olyan honlapok, amelyek pszichológiai tanácsadást nyújtottak, mára pedig olyannyira létjogosultságot nyert a segítségnyújtásnak ez a formája, hogy törvényi szabályozás is van arra, hogy az egészségbiztosítók által is finanszírozható az Interneten igénybe vett pszichológiai kezelés.

Magyarországon is találkozhatunk már különböző honlapokkal, amelyek a pszichológiai segítségnyújtást tűzik ki célul. Ilyenek a lelki betegségről információt nyújtó honlapok, különböző pszichológiai problémák témájában nyílt fórumok, e-mail-es tanácsadást nyújtó oldalak, lelki segítségnyújtásra “berendezett” chatszobák, önsegítő oldalak. Ám itthon elég nagy lemaradás tapasztalható az amerikai elterjedtséghez képest. A felsorolt oldalak inkább úttörő kezdeményezésnek számítanak, kis számúak és működésük nem szabályozott semmilyen szinten.

Magyarországon egyelőre, több más országhoz viszonyítva kicsi az internet-penetráció. Az Internet World Stats (http://www.internetworldstats.com) adatai szerint 2005. végén Magyarországon az Internet elterjedtsége 30,3% volt. Ez nem túl magas szám, ha összehasonlítjuk az USA-ra vonatkozó 68,1%-kal, vagy az EU-ra jellemző 49,8 %-kal, de bíztató adat, hogy az internethasználók számának növekedése 2000-2005 között nálunk 326,6%-os volt, míg ez a szám az Egyesült Államokban 113,8%, az EU-ban 147%. Ez arra enged következtetni, hogy egy dinamikusan fejlődő folyamatról van szó.

A számítógép- és internethasználati trendek alakulása alapján biztos, hogy a közeljövőben fejlődésnek fog indulni az Internet használata az elméleti és alkalmazott pszichológia vonatkozásában is, ezért tartottam fontosnak, hogy összegezzem a — javarészt külföldi — szakirodalom eredményeit, és kitekintést adva a külföldi internetes oldalakról is, vizsgálatomban feltérképezzem a felhasználók jellegzetességeit, véleményét.

Az internetes kommunikáció és kapcsolat jellemzői

Vannak jó néhányan — laikusok és szakemberek egyaránt — akik eleve elutasítják, elképzelhetetlennek tartják, hogy az Interneten hatékonyan lehessen segítséget nyújtani. Valószínűleg ugyanők gondolják azt, hogy az emberi kapcsolattartásnak is csak egészen marginális és a személyes találkozást kiegészítő módja a netes érintkezés. Úgy gondolom, hogy az ilyenfajta, alapvető elutasítás a személyes tapasztalatok hiányából fakadhat.

Érthető, hogy azok számára, akiknek a számítógép kezelése nehézkes, akik még nem tudják kontrollálni az internetezéshez kapcsolódó technikai hátteret, akiknek ismeretlen és ezért barátságtalan dolgok a böngésző-, levelező- és azonnali üzenetküldő programok, nehezen képzelik el, hogy mindezek segítségével emberi kapcsolatok alakíthatók ki, tarthatók fenn, és a kommunikáció olyan speciális módjai is kivitelezhetők, mint a pszichológiai tanácsadás, esetleg pszichoterápia. A most felnövekvő generáció azonban sokkal közelebbi viszonyban van a számítógépekkel, az Internet világával és természetesen mozognak már ebben a közegben.

Ahogy egyre több ember használja nehézség nélkül a számítógépeket, mindinkább a mindennapok részévé válik az Internet többféle felhasználási módja is: a levelezéstől az újságolvasáson át a vásárlásig.
Az Internet használatának két dimenziója az instrumentális és szociális használat (FENICHEL, 2004), vagyis vannak olyan funkciói, amelyek valamilyen tevékenység jellegű célra irányulnak (pl. újságolvasás, vásárlás, ügyintézés) és olyanok, amelyek a szociális kapcsolatok kialakítására és ápolására szolgálnak (levelezés, chat). Mivel mindkét funkció betöltésére képes az Internet, alkalmas közege lehet a pszichológiai segítségnyújtásra, hiszen abban ez a két funkció sajátosan összefonódik.

Az is egyre természetesebb lesz, hogy bármilyen témában az első és legkönnyebben elérhető információforrás az Internet, és ez érinti az egészségügy egészét is, ezen belül pedig a pszichológiai segítségkérést, a lelki problémákra vonatkozó információkeresést is.

Az Interneten keresztül megvalósuló kommunikációt nem lehet egyetlen egységes fogalomként kezelni, hiszen különböző modalitásokban nyilvánulhat meg. Habár régóta lehetőség van hang- és képátvitelre is a neten keresztül (és a mobiltelefonos kommunikáció is ebben az irányban fejlődik), a legjellemzőbb a szövegalapú kommunikáció, így ennek a jellegzetességeit vizsgálom részletesen, ám ezen belül is nagy különbségek vannak a különböző módozatok (pl. e-mail, fórum, chat) között.

Szinkronicitás és aszinkronicitás

Az Internet által kínált kommunikációs modalitások legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy a kommunikáció egy időben zajlik-e vagy a közlések időben távolabb esnek egymástól. A szinkron kategóriába tartozik a chat, az azonnali üzenetküldő programok (pl. Msn messenger, ICQ, Trillian stb.), tehát a két (vagy több) fél egy időben ül a számítógépe előtt és leszámítva a szöveg továbbításához és elolvasásához szükséges időt — azonnal reagálhat az üzenetre. (Ide tartozik természetesen a videokonferencia és a hangátvitel is.)

Az aszinkron kategóriába sorolható az e-mail, hírcsoport, fórum, előre felvett video- vagy hanganyag megtekintése. A kommunikáló felek ilyenkor nem feltétlenül vannak ugyanabban az időpontban a gépük előtt, a közlés és a válaszreakció között több-kevesebb idő telik el.
Suler (SULER, 2000) elemezte e két alapvető internetes kommunikációs forma előnyeit és hátrányait az online pszichoterápiás munkában.

A következőkben felsorolt és kiegészített –megfontolások legtöbbje a konzultációs tevékenységre és néhányuk az önsegítő oldalak kommunikációjára is alkalmazható.
Ezek az érvek azt mutatják meg, hogy az egyes kommunikációs módok a hagyományos segítő—kliens kapcsolat mely aspektusait támogatják vagy gyengítik

A szinkron kommunikáció előnyei:

— Előre meghatározott, tehát tervezhető és jól körülhatárolt időintervallumban zajlik
— A meghatározott időpontban történő megjelenés az elköteleződés jele.
— Az egyidejű kommunikáció az együttes jelenlét érzését erősíti.
— A késés a megbeszélt online találkozóról vagy az írásban beálló szünetek fontos, pszichológiailag értelmezhető tényezők
— A félreértések, többértelműségek azonnal tisztázhatók.

A szinkron kommunikáció hátrányai:

— Nehézséget okozhat az időpont-egyeztetés, főleg, ha a szakember és a kliens nem azonos időzónában tartózkodik.
— Kevesebb gondolkodási idő áll a felek rendelkezésére (bár ez hasonló, mint a személyes találkozás esetében, így nem egyértelmű, hogy hátránynak tekinthető-e).
— A kliensben az a benyomás alakulhat ki, hogy a terápiás munka kizárólag a megbeszélt találkozásokhoz köthető, nem a mindennapok része.
— Csoportos beszélgetésnél — akár szakemberrel, vagy anélkül történik — az egymást követő hozzászólások követése nagy koncentrálást és gyakorlatot kíván.

Az aszinkron kommunikáció előnyei:

— Nincsenek időpont-egyeztetési nehézségek.
— A résztvevők a számukra alkalmas időpontban olvashatják el a másik üzenetét és reagálhatnak rá.
— Egy-egy üzenet akár többször is elolvasható, mélyebben feldolgozható. Lehetőség van az előzmények átnézésére, átgondolására is.
— Több idő van a válaszok átgondolására. A kliensek esetében ez erősítheti a megfigyelő én szerepét, fontos lehet impulzivitással összefüggő problémák esetén. A terapeuta számára lehetővé teszi, hogy a válaszokat gondosan megtervezze, és időt hagy a viszontáttételes reakció jobb kezelésére.
— Csoportos kommunikáció esetén van idő a különböző emberek által írt üzenetek alapos elolvasására, az üzenetek maguk nem keverednek, mint a chatszobákban történő szinkron kommunikáció esetén.

Az aszinkron kommunikáció hátrányai:

— A hagyományos határok, amelyeket az előre megbeszélt találkozási időpont és időkeret adnak, eltűnnek. Új kereteket kell szabni, hiszen nincsenek szokásos szabályok pl. arról, hogy milyen sűrű e-mail-váltás történjék.
— Kisebb a “jelenlét” érzése, hiszen nem egy időben tartózkodnak az interakció résztvevői még a “cybertérben” sem.
— Kisebb mértékű lehet az elköteleződés.
— Késések és szünetek nem értelmezhetőek, bár az üzenetek hossza és gyakorisága jelzésértékű ebben az esetben.


Összefoglalva a szinkron kommunikáció éppen egyidejűségénél fogva a személyes találkozás, beszélgetés jellegzetességeit idézi, nagyobb a párhuzam a személyes segítség különböző formáival akár önsegítő csoportokról, akár egyéni vagy csoportterápiáról van szó, ekkor a fő kihívást az online jelenlét és kommunikáció sajátságai adják (amelyekre még kitérek a későbbiekben). Az aszinkron forma eleve idegenebbül hangzik a hagyományos terápiás formákhoz képest (bár hasonló a naplókhoz, álomnaplókhoz, a kognitív terápiákban használatos napirendekhez, listákhoz), ám éppen az időbeli szabadságból származik sok előnye.

A személyes kommunikációra jellemző elemek hiánya

A szövegalapú kommunikációból hiányzik a másik ember személyes jelenléte: a partner nem látható, nem hallható, és a többi érzékszervi modalitásból – tapintás, szaglás – felfogható információk is hiányoznak. Ezen tényezők hiánya többértelműséghez vezet (SULER, 2004), hiszen a személyes kommunikáció alkalmával a nonverbális jelzések segítségével alakítjuk ki a szöveg jelentését. Az egyértelműség hiánya megnöveli a fantázia szerepét, nagyobb teret ad a projekcióknak. Az egyetlen információforrás az írott szöveg, ám éppen ezért nagyon sok kreatív megoldás, új eszköz alakult ki, amelyek növelik az internetes kommunikáció kifejezőerejét és csökkentik a többértelműséget.

Ilyenek az érzelmek kifejezésére szolgáló, különböző karakterekből álló hangulatjelek (smiley), amelyek arckifejezéseket ábrázolnak elfektetve. Ezek segítséget nyújtanak a szöveg értelmezéséhez, hogy egy kijelentést humorosként, esetleg düh kifejezéseként értelmezzünk, illetve az író lelkiállapotáról tudósítanak.

Névtelenség, dizinhibíciós effektus

Az Interneten lehetőség van rá, hogy úgy lépjünk kapcsolatba emberekkel, hogy nem fedjük fel valódi kilétünket. Névtelenek maradhatunk vagy egy általunk választott felhasználónév (nicknév) azonosít csak minket, amit bármikor megváltoztathatunk. De még ha nem is rejtjük el valódi kilétünket, a fizikai közelség hiánya is elég lehet annak a jelenségnek az előfordulásához, amit a kutatók dizinhibíciós hatásnak neveznek. Névtelenül vagy beazonosíthatatlanul az embereknek nem kell vállalniuk a felelősséget a megnyilatkozásaikért.

Ennek lényege, hogy a felhasználó olyan módon kommunikál vagy viselkedik, ahogy a valódi életben nem tenné. A dizinhibíciós hatás kétarcú jelenség: létezik jótékony és „mérgező” formája is (SULER, 2004).
A jó oldal jellemzője, ha az Interneten szinte azonnal megnyílnak az emberek, beszámolnak érzéseikről, titkos vágyaikról, félelmeikről. Kártékony lehet viszont, hogy ha a gátlások a düh, gyűlölet kifejezésében is megszűnnek. A felelősségvállalás hiánya miatt az ellenségességüket kifejező emberek továbbra is úgy gondolhatják, hogy ez a viselkedés valójában nem jellemző rájuk (hiszen a való életben tényleg így van), ilyenkor disszociációs mechanizmus áll a háttérben.

A dizinhibíciós effektus további elősegítői az aszinkron kommunikáció, vagyis amikor nem kell a partnere(ek) azonnali reakciójával számolni, a szolipszisztikus introjekció, azaz online csoportok vagy személyek (képzeleti) képének megalkotása, melyben saját belső világunk, vágyaink, elvárásaink nagy szerepet kapnak. (SULER, 2004).

A szakembereknek, akik az Interneten szeretnének segítséget nyújtani, tisztában kell lenniük ezekkel a mechanizmusokkal, és ezek tudatában értékelni az online megnyilvánulásokat. A dizinhibíciós effektus igen hasznos lehet, amikor arról van szó, hogy olyan emberek is segítséget mernek kérni, és képesek magukról beszélni, akik személyesen erre nem tudják rászánni magukat, ám a negatív oldal hatásai sem elhanyagolhatók, vagyis ha a kliens az online létét/személyiségét különbözőnek éli meg a valósághoz képest.

Habár a névtelenség lehetősége fontos tényező az Internetes kommunikációban, ahogy az online tanácsadás az elfogadottság és hivatalosság felé tart, egyre kevesebb teret kaphat, legalábbis ami a szakemberek által nyújtott, pénzért végzett szolgáltatásokat illeti. Hiszen a pénzügyi tranzakciók nehezen elképzelhetők a személy azonosítása nélkül. Másrészt egy online terápiás kapcsolatban, ahol amúgy is nagy tere van a fantáziának, projekciónak, hasznos, ha legalább néhány adminisztratív adat a valósághoz kapcsolja a történéseket.

Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a pszichológiai segítségnyújtás bizonyos formáiban lehetséges, olykor szükséges is a névtelenség: pl. fórumokon, alkalmi chates beszélgetésekben akár sorstársaknak, akár szakembernek címezve az üzenetet, anonim e-mailes tanácskéréskor, első tájékozódó jellegű kapcsolatfelvételkor stb., ám minél inkább közelít a segítségadás módja a pszichoterápiához, annál inkább csökken a névtelenség jótékony volta.

Képzelet, projekció

Mivel az internetes beszélgetés valójában szövegek írása és olvasása, amelyekből hiányoznak (vagy ahogy fentebb láttuk, speciális, de szegényesebb lehetőséget kínáló eszközökkel helyettesítődnek) azok a nonverbális jelzések, amelyek főként a kommunikáció kapcsolati aspektusát szabályozzák. A hiányos kapcsolati-érzelmi tartalom miatt a szöveg hézagossá válik, amit belső világunk tartalmaival egészítünk ki (INDRIES, 2005).

Ezt a kommunikációs szituációt Ormay Tom (ORMAY, 2000) a pszichoanalitikus helyzethez hasonlítja, ahol a terapeuta és a kliens nem látják egymást, így tág teret kap a fantázia.
Ugyanerről a jelenségről néhány bekezdéssel ezelőtt Suler (SULER, 2004) véleményét is ismertettem, aki a dizinhibíciós effektus egyik elősegítőjeként tartja számon az általa szolipszisztikus introjekciónak nevezett jelenséget.

Ezek a tények bármilyen virtuális kapcsolatban, illetve kommunikációban azt eredményezik, hogy nagy szerepet kap a fantázia, a projekciós mechanizmusok, sőt felerősödhetnek olyan jelenségek, mint az indulatáttétel, a projektív identifikáció, a hasítás (INDIRES, 2005.)

Az online és a személyes kommunikáció összehasonlítása

Egy 2003-as vizsgálatban (MALLEN és munkatársai, 2003) a közvetlen személyes kommunikáció és az online kommunikáció különbségeit vizsgálták. A kísérletben 64 egymás számára idegen pszichológushallgató vett részt, akiket random módon párokba osztottak. A párok egy része online kommunikációval, másik része személyes beszélgetéssel ismerkedett meg egymással. Az ismerkedés után a két ember kapcsolatára és a beszélgetésre vonatkozó változókat mértek a kutatók úgy, hogy kérdőíveket töltettek ki a résztvevőkkel.

A vizsgálat eredményei fontosak abból a szempontból is, hogy következtetései alkalmazhatók a terapeuta-kliens első találkozásának megítélésére. Vajon miben különbözik az első online találkozás az első személyes találkozástól?

Az eredmények szerint a személyes beszélgetésben résztvevők nagyobb általános elégedettségről, nagyobb közelségről számoltak be, jobban emlékeztek a beszélgetés részleteire, és –bár kis mértékben de nagyobb szintűnek érezték az önfeltárást. Mindez azt támasztja alá, hogy az online kommunikáció nem egyenértékű a személyes kommunikációval, és a személyközi kapcsolat online környezetben sajátos módon alakul. Lehetséges, hogy több idő szükséges ugyanolyan szintű elégedettség, közelség és önfeltárás eléréséhez az Interneten, mint személyesen, és ezt pszichológiai tanácsadás esetén is figyelembe kell venni.

Másrészt megfontolandó, hogy ezekhez az eredményekhez (elsősorban az önfeltárásra vonatkozóan) mennyiben járultak hozzá a vizsgálat körülményei, hiszen más kutatások és megfigyelések a dizinhibíciós effektust hangsúlyozzák, vagyis a gyorsabb önfeltárást online környezetben.
Egy másik elgondolkoztató eredmény, hogy a személyes találkozások alatt kevesebb konfliktus fordult elő, mint az online feltételben. Ez jelezheti azt is, hogy mivel az online kommunikációban kevesebb kontextuális és nonverbális információ áll a résztvevők rendelkezésére, könnyebben félreérthetik egymást, és azt is, hogy mivel nem közvetlen, személyes a találkozás, könnyebben fejezik ki egyet nem értésüket a másik véleményével szemben.

Egyes változókban nem mutatkozott szignifikáns különbség a két csoport eredményei között. Biztató, hogy pl. az érzelmi megértés esetében nem találtak különbséget a két csoport között. Ezt a változót a pozitív és negatív érzelem skála (PANAS; WATSON és munkatársai, 1988) segítségével mérték, amelyet a résztvevők önmagukról és a partnerükről is kitöltöttek. Egymás érzelmeinek helyes megítélésében ugyanolyan jól teljesítettek az online interakció résztvevői, mint a személyes beszélgetésben résztvevők. Ugyanakkor különbség mutatkozott az érzelmek intenzitásában: a személyes találkozás alatt több és erősebb érzelemről számoltak be a vizsgálati személyek, és ez a pozitív és negatív érzelmekre egyaránt vonatkozott.

Ez az internetes pszichológiai segítségnyújtás szempontjából nemcsak azt jelentheti, hogy kevésbé intenzív érzelmi élményről van szó, hanem azt is, hogy érzelmileg kevésbé megterhelő a kliens számára egy interneten folytatott interakció, mint a személyes találkozás, és ennek a ténynek nagy jelentősége lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a szakemberrel való találkozás több érzelmi stresszel jár, mint egy kísérletben kötetlenül ismerkedni.

Az események kognitív feldolgozásának mélységében a kísérlet után 10-14 nappal már nem találtak különbséget, vagyis mindkét csoport tagjai ugyanannyi tényre emlékeztek a beszélgetésből, bár közvetlenül a beszélgetés után még jobb eredményeket mutatott ebből a szempontból a személyes helyzetben beszélgető csoport.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy az előzetes internetes tapasztalatok hogyan befolyásolják az első találkozás élményét. Arra az eredményre jutottak, hogy az online csoporton belül, több önfeltárásról és közelség-érzésről számoltak be azok, akik előzőleg több e-mail-es, illetve chates tapasztalatuk volt (és ilyen együtt járás nem volt mérhető a személyes csoportban). Ez az összefüggés azt jelentheti, hogy akiknek több (társas) tapasztalatuk van az Internet világában, alkalmasabbak az online tanácsadásra.

Információkat közlő honlapokból

— pszichologia.lap.hu
— pszichoterapia.lap.hu
— pszichopatologia.lap.hu
— depresszio.lap.hu
— szorongas.lap.hu

Magyarországi tanácsadó oldalak

— Psyché lelkisegély a Gyalogló chaten — bizonyos időpontokban szakember jelenlétével (chat.gyaloglo.hu)
— Fodor Sándor fórum alapú tanácsadó oldala (www.fodorsandor.hu)
— bura.hu — a fórumon belül egy topicban pszichológustól kérdezhetnek (www.bura.hu)
— Gyalogló orvos válaszol szolgáltatás (orvosok.gyaloglo.hu)

*****

Pszichológiai témájú oldalak a weben:

A pszichológia leverte a gerillamarketinget

Pánikbetegségek kezelése

Megosztás a közösségi médiában.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .