Könyvajánló – a jó marketing könyvekből sokat tanulhatunk

Könyvajánló: a jó marketing könyv

A nagy túlélő. Időutazás a marketingben

A marketing, az online marketing, az e-marketing, a digitális marketing világáról számos jó könyv lát napvilágot.

A megjelent kötetek közül most többet is jó szívvel ajánlunk.

Fojtik János és Veres Zoltán: A Nagy túlélő. Időutazás a marketingben. (Akadémiai Kiadó Zrt, Első magyar nyelvű kiadás, 2012)
Fojtik János, aszerzőpáros egyik tagja sajnos már csak a marketing világában jól csengő nevével lehet köztünk.
Dr. Fojtik János címzetes egyetemi docens volt a PTE KTK Gazdálkodástudományi Intézetének oktatója és kutatója, a Marketing intézeti tanszék vezetője 2009 és 2015 között.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Fojtik János díjat hirdetett meg hallgatói számára. A díj célja, hogy olyan díjazottokat ismerjen el és támogasson, akik folytatva Dr. Fojtik János munkáját szintén a marketingen belül inkább az elmélet és a tudományosság területén érnek el kiemelkedő eredményeket.

A könyv kapcsán blogbejegyzésünk:
» Fojtik-Veres: A nagy túlélő. Időutazás a marketingben.

Marketing a magyar kisvállalatoknak

Rekettye Gábor: Marketing a magyar kisvállalatoknak. (Rekettye Gábor; Akadémiai Kiadó Zrt.; 2012. A 2007-ben megjelent Kisvállalati marketing bővített, átdolgozott kiadása 2012.)

A könyv rövid ismertetője szakmai blogunkban:

» Rekettye Gábor marketing könyve és a valóság

Ezúton is köszönetet mondunk Rekettye professzor úrnak, hogy a számos példát felvonultató könyvének egyik példájának az egyik blog bejegyzésünket választotta! Számunkra megtiszteltetés volt!

Dr. Rekettye Gábor professor emeritus a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán dolgozik. Okleveles közgazda és a Szegedi Tudományegyetemen címzetes egyetemi tanár. Pályafutása során dolgozott iparvállalatnál, a külkereskedelemben, a külkereskedelmi diplomáciában és az egyetemi oktatásban. A tudomány kandidátusa, habilitált doktor és 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett.

Seth Godin: Na, ez már marketing

„Ha valaki elégedett mindennel, akkor valószínűleg nem lesz elég pénzünk és időnk arra, hogy közvetlenül elérjük, és elégedetlenné tegyük, vagyis elég érdeklődővé és nyitottá ahhoz, hogy vevőt faragjunk belőle.” – írja a szerző.

A nagy tapasztalatú online marketing guru egyik fő megállapítása: ne mindenkit akarjunk elérni, csupán azokat, akiknek segíthetünk.
A szerző a keresőoptimalizálásról is megnyilatkozik, emígyen:

„Több ezer találat lesz. Csak nagyon erős szerek hatása alatt képzelhetjük azt, hogy a mi cégünk lesz az első találat….
Az általános keresőszavakkal nem nyerhetünk. A konkrétakkal igen.”

S.G.

Aki konkrét marketing megoldásokra számít, az azért csalódhat. Inkább az elvek dominálnak a könyvben.

Politika, társadalom

Csepeli György: A hatalom anatómiája

Blog bejegyzésem szélsőjobbosok számára nem ajánlott, nyugalmukat súlyosan megzavarhatja, hogy magyar népdalt roma és fekete ember együtt énekel, Semlyén Zsoltról nem hangzik el semmi jó, és mindezeken felül még Kassák Lajos is szóba kerül.
Mindez Csepeli György könyve kapcsán. Jó könyv!

» KÖNYV. CSEPELI GYÖRGY: A HATALOM ANATÓMIÁJA

*****

Valuch Tibor: A jelenkori magyar társadalom

(Osiris, Budapest, 2015.)
Tények, adatok a magyar valóságról a rendszerváltástól napjainkig, nem egyszer sokkoló adatok. A könyvben átfogó képet kapunk a történész szemszögeiből a jelenről. Migrációs helyzet, a társadalom rétegződése, viszonyai, elöregedése, a politika lépései… nehéz volna felsorolni.
Az ajánlás apropója: minden szakma haszonnal forgathatja, ha tudni szeretné, kiknek dolgozik.

Ahogy én látom

Ha a keresőoptimalizálás – vagy másképpen a SEO – önmagában képes volna a csodákra, akkor jóval egyszerűbb dolgunk volna.
De a keresőoptimalizálás önmagában szinte semmire sem jó! Pláne nem csodára.
A SEO csupán része a keresőmarketingnek, majd tágabb körben a marketingnek, s egy cég, egy szervezet, egy vállalkozás általános marketing felkészültsége, anyagi háttere, az ott dolgozók műveltsége, a cég kultúrája nélkül keresztet lehet vetni rá.
De ez a rendszer egy társadalmon belül helyezkedik el, lényegét, körülményeit az határozza meg és persze arra is hat vissza.
Egy nagyon egyszerű kérdést teszek föl, hogy érzékeltessem ezt a kapcsolatot: vajon milyen mértékben csökkenti Magyarország teljesítményét, a vállalatok SEO eredményességét, hogy a számítástechnikai mérnökök, a felkészült marketingesek jelentős számban elhagyják az országot?

De kérdezhetném azt is: kik lesznek a befogadói a munkánknak? Milyen osztályok, rétegek, csoportok élnek ma itt, milyen jellemzőkkel bírnak?
A kérdés mögött gondolom felsejlik, miért tartottam fontosnak – az “élvezeten”, az elmúlt esztendők újra átélésén túl – elolvasni Valuch Tibor könyvét, melynek címe A jelenkori magyar társadalom.

A könyv a rendszerváltástól tekinti át a magyar társadalom változásait.
Bepillantást nyerünk a demográfiai módosulásokba, a kifelé irányuló migráció kiszélesedésébe, az elöregedést tükröző korfára, az európai átlagnál fájdalmasan rövidebb élethosszra.
A migrációval kapcsolatban azt is megtudjuk, hogy a határainkon túl élő magyaroknak sem a legfontosabb célországa már Magyarország!
Mindez mögött a szerző felmutatja az okokat és a politika arcát is, amely például a nyugdíjrendszer területén nem készíti fel az országot a várható bajokra.

Zárt osztály

A mű számtalan ismerettel ajándékozza meg olvasóját a településhálózat változásairól, a szegregációról, a kisebbségekről és etnikumokról.
A társadalom rétegeződése, csoportjainak leírása különösen izgalmas olvasmány. Bizonyára mindannyian ráismerünk a valóságra, amikor arról olvasunk, hogy az elit – amely a társadalom 2-3 százalékát jelenti, mintegy 60-70 ezer családot – tipikusan zárt, őrzött lakóparkokban él. Ezt a csoportot mintegy 150-200 ezer családot jelentő jómódú réteg “egészíti ki”.
Természetesen a szegénység is megjelenítődik a könyv lapjain. (Bár csak ott volna jelen…)

A társadalom és a politika viszonyáról egyebek között ezeket a sorokat olvashatjuk:

”A közgondolkozásban – egyfajta Kádár-kori örökségként – továbbra is markáns a paternalizmus, az állami gondoskodás iránti igény. Mindeközben … az államnak, mint intézménynek erős az elutasítottsága. … A mindennapok társadalmi gyakorlatát meghatározza a demokratikus tapasztalat hiánya, a hatalomnak való kiszolgáltatottság maradandó élménye, a helyzet megváltoztathatatlanságának érzése.”

A jelenkori magyar társadalom c. mű a kultúra és az információ kérdéseivel is foglalkozik. Megállapítása szerint “ha az EU-s átlaghoz képest némi lemaradással is, de Magyarország is átlépett az infokommunikációs kultúra és a kialakulóban levő infokommunikációs társadalom korába.”

Szóval számtalan információt kap az olvasó a magyar társadalom jelenlegi állapotáról. Már csak fel kell használnunk a munka, például a keresőoptimalizálás során. Mármint Magyarországon – ha maradunk…